A befizetett pénzek legnagyobb részét a növekedést segítő beruházásokra költi az unió, majd ezt követi a mezőgazdaság. A harmadik legnagyobb tételt a központi adminisztráció fenntartása jelenti, majd az igazságszolgáltatás és végül a diplomácia következik a költségek terén.
A következőkben bemutatásra kerül, hogy kik a legnagyobb nettó befizetők, kik kapják a legtöbb pénzt az uniótól és végül, hogy kik a valódi nyertesei az elosztásnak. A vizsgálatban mindegyik uniós tagállam adatai szerepelnek.
(Ha a képeket nagyban tekintenéd meg ITT megteheted.)
Az első diagram bemutatja, hogy mekkora az egy főre eső befizetés mértéke az uniós országok között.
A következőn pedig a befizetett összeg mértéke szerinti összehasonlítás található. Itt jól látszik, hogy kik tartják fenn az uniót a jelenlegi formájában.
Az egy főre eső kifizetések diagramját meglepő módon torzítja , ami az unió leggazdagabb állama. Gondolom ennek is köszönheti, hogy adóparadicsomként tud fennmaradni Nyugat-Európa közepén.
Természetesen, ha a kifizetés szumma összegét nézzük, akkor nem kapunk kiugró értéket a grafikonon.
Jól látszik, hogy Hollandia mennyire hátul van befizető pozíciójához képest, de főleg Belgiumhoz mérve szembeötlő a különbség.
Összefoglalva itt összehasonlíthat egymás mellett az egy állampolgárra eső befizetés és kifizetés mértéke:
Végül pedig a leghasznosabb diagram következik, ami bemutatja, hogy a befizetett összeghez képest hányszoros pénzt kap az adott ország.
Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi felosztás egyik legnagyobb nyertesei vagyunk. Kimagaslóan sok pénzt kapunk az uniótól, aminek eredményes felhasználása a polgárok és az állam feladata volna. Az évente beáramló közel 1100 milliárd Forint azonban nem tudja ellensúlyozni a honfitársak által hatékonytalan és hibás felhasználás mértékét. Magyarországon a 90-es években eltékozolt állami vagyon hiányát sosem tudjuk pótolni, csak többlet munkával helyettesíteni, amihez részben segíthetnek az uniós pénzek.
Ezért kiemelten fontos, hogy a következő kohéziós alapból is hasonló mértékben részesüljünk. Most már számotokra is egyértelmű, hogy ha kisebb arányban kapunk az uniós forrásokból, akkor a jelenlegi formájában saját lábán megállni képtelen Magyarország sorsa mi lesz. Ha ezt az utat választotta a nép, akkor kötelességünk volna kihasználni minden pozitív lehetőséget, ami előttünk adódik. Sajnos felkészületlenül érkeztünk az unióba és még jelenleg se élünk az unió előnyeivel.
Természetesen, ha ezt a grafikon egy holland állampolgár megnézi, akkor elgondolkodhat, hogy mégis miért ilyen aránytalan az unió elosztása, miért kell neki dolgozni a fejlődő országok jólétéért. Ennek ellenére itthon jóval nagyobb az unió ellenesség, mint a grafikonon hátul szereplő országok esetén (leszámítva Svédországot). Az okát továbbra is a korábban leírt felkészületlen csatlakozásban és felelőtlen gazdaságpolitikában, uniós pénzek felhasználásában látom. Sokkal kevesebbet nyertünk eddig vele, mint amennyit lehetett volna.
Figyeljünk oda és vizsgáljuk a lehetőségeket, hogy uniós forráshoz jussunk.
(Kíváncsi vagyok, ha Magyarország volna Hollandia helyén, akkor milyen mértékű társadalmi feszültséget jelentene itthon.)
Az elemzett adatsor:
(Ha a képeket nagyban tekintenéd meg ITT megteheted.)
